Imám Dzsa‘far asz-Szádiq
A nyolcadik tévedhetetlen
Az igazmondó
Imám Dzsa‘far asz-Szádiq (béke legyen vele)
Név: Dzsa‘far
Cím: asz-Szádiq
Epiteton: Abu Abdillah
Apja neve: Mohamed al-Báqir
Anyja neve: Umm Farwah
Születés: Medinában, hétfőn, a 83. hidzsri év Rabi al-Awwal hónapjának 17-én.
Halál: 65 éves korában halt meg Medinában, hétfőn, a 148. hidzsri év Shawwal hónapjának 25-én; al-Manszúr ad-Dawániqi abbászida kalifa megmérgezte.
Születés és neveltetés
A szent Imám Dzsa‘far asz-Szádiq (as) a szent imámok sorában a hatodik utód. Ragadványneve Abu Abdillah volt, híres címei pedig asz-Szádiq (Az Igazmondó), al-Fádil (A Nemes) és at-Táhir (A Tiszta). Ő Imám Mohamed al-Báqir (as) fia volt, az ötödik Imám, édesanyja pedig al-Qászim ibn Mohamed ibn Abi Bakr lánya volt.
Imám Dzsa‘far asz-Szádiq (as) tizenkét évig nagyapja, Imám asz-Szadzsád (as) mellett nőtt fel Medinában, majd tizenkilenc évig apja, Imám Mohamed al-Báqir (as) szent felügyelete alatt élt.
Vezetés (Imámság)
Apja halála után, 114. hidzsri évben vette át a hatodik Imám szerepét, és magára vállalta az iszlám küldetés és a spirituális vezetés szent felelősségét, amelyet a Próféta (sa) az imámokon keresztül hagyott örökségül.
Politikai helyzet
Vezetésének kezdete az iszlám történelem egyik legforradalmibb időszakával esett egybe: az Omajjád-dinasztia bukásával és az Abbászida-dinasztia felemelkedésével. A belső háborúk és politikai zűrzavarok gyors változásokat hoztak a hatalomban. Az Imám különböző uralkodók idején élt, az Omajjád Abul-Maliktól egészen Marwan al-Himárig, majd az Abbászidák közül Abul-Abbasz asz-Szaffáhig és al-Manszúrig.
A politikai konfliktusok miatt egy rövid ideig nyugalmat kapott, amelyet arra használhatott, hogy zavartalanul továbbadja a Próféta (sa) tanításait és teljesítse isteni küldetését.
Az Omajjádok utolsó napjaiban birodalmuk összeomlás közelébe került, és káosz uralta az iszlám államot. Az Abbászidák ezt kihasználták, és „Banu Hásim bosszúállóiként” mutatták be magukat, azt állítva, hogy megbosszulják Imám Huszein (as) vérét.
A nép elégedetlensége miatt sokan az Ahlulbayt (as) felé fordultak, remélve az igaz vezetést. Azonban az Abbászidák hatalomra jutásuk után ellenük fordultak.
Vallási helyzet
Ez az időszak az iszlám történelem egyik legzavarosabb és legrombolóbb korszaka volt, ahol a vallási erkölcsök és a Próféta (sa) tanításai háttérbe szorultak. Ebben a sötétségben Imám Dzsa‘far asz-Szádiq (as) fénylő világítótoronyként állt, amely az igazság útját mutatta.
Abu Szaláma al-Khallál még a kalifátust is felajánlotta neki, de az Imám visszautasította, és életét továbbra is az iszlám szolgálatának szentelte.
Tudomány és tanítás
Imám Dzsa‘far asz-Szádiq (as) az iszlám tudományok minden ágában kiemelkedő zseninek számított. Körülbelül négyezer tanítványa volt, akik különböző tudományokat tanultak tőle, mint a fiqh (jogtudomány), hadísz, tafszír (koránmagyarázat), valamint matematika és kémia.
Jábir ibn Hayyán at-Túszí, a híres tudós, az ő tanítványa volt, és mintegy négyszáz művet írt különböző tudományos témákban.
A nagy iszlám tudósok elismerték, hogy minden tudás forrása az Ahlulbayt (as) volt.
Al-Alláma as-Sibli így írta:
„Abu Hanifa hosszú időt töltött Imám Dzsa‘far asz-Szádiq (as) társaságában, és tőle szerezte jogtudományának és hadíszainak nagy részét.”
Halál
- hidzsri év Shawwal 25-én Medinában al-Manszúr parancsára megmérgezték az Imámot. Temetését fia, Imám Músza al-Kázim (as) végezte, és a Jannatul-Baqí temetőben helyezték örök nyugalomra.
Imám asz-Szádiq (as) mondásai
„Aki öt tulajdonsággal rendelkezik, az emberek legnemesebbike: aki örül a jó cselekedetnek; aki megbánja a rosszat; aki hálás Allahnak; aki türelmes a próbákban; és aki megbocsát, ha bántják.”
„Az igaz hívő nem lépi át az igazság határait haragjában sem; nem tesz igazságtalanságot másokkal; és nem vesz el többet, mint amire szüksége van, még akkor sem, ha képes lenne rá.”
Leave a Reply